Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért nyúlnak fiatalok a droghoz?

A dohány és az alkohol mellett a marihuána és a hasis fogyasztása is erősen erjed a fiatalkorúak között. (Magyarországi középiskolások 30%-a kipróbált már valamilyen illegális drogot, bár ugyanezen hivatalos felmérések szerint zömük ennél meg is áll, s a kipróbálóknak ?csak" mintegy 1%-a válik drogfüggővé
(a magyar kiadó megjegyzése)

Droghatás alatt könnyebbnek tűnnek a hétköznapok, a problémák háttérbe szorulnak, az ember egy időre elmenekül a  folyamatos ingeráradat elől. Az érzékelés megváltozása új távlatokkal kecsegtet, s hirtelen úgy érzi az ember, hogy összekapcsolódik azokkal, akik hasonló megtapasztalásokat tesznek. Ha valaki rámutat ezeknek a kenderszármazékoknak a veszélyességére, nevetségesnek és korlátoltnak hat.

Ám ezek a drogok valóban olyan hálót tudnak fogyasztójuk köré szőni, amely egyre szorosabbra zárul, és végül gonoszul fogságban tartja -a való élettől idegen álmodozásokban, új és még újabb tapasztalatok mohó vágyában... és a szenvedély(betegség)ben.

Számos fiatalt szinte minden utcasarkon csábít az ajánlat. A középiskolák, de már az általános iskolák legtöbb osztályában is vannak füvezők, bulikon körbejár a füves cigaretta, és sok klikkben az a menő, aki a ?törököt" a gyakorlatban is meg tudja különböztetni a ?libanonitól".

Azok a szülők, akiknek a gyermekei még nem próbálkoztak kábítószerrel, ugyanúgy kihívás elé vannak állítva, mint azok, akik egyszer csak felfedezik, hogy gyermekeik már régóta rendszeres hasisfogyasztók.

A függőség felismerése

Karl-Ludwig Taschner professzor ezt írja a ?Harte Drogen - Weiche Drogen?" (Kemény drogok - puha drogok?) c. könyvében a legtöbb kábítószerfüggő megjelenési képéről:

?Sokan úgy képzelik, hogy mindenekelőtt egy szakértő, de szülők és pedagógusok is képesek felismerni egy kábítószerfüggőt a külső megjelenéséről, pl. az összeszűkült pupillákról, a hasis­füstről, a bevörösödött kötőhártyáról... Bizonyára bizonytalan, kapkodó, vizenyős a tekintete, s olyannak hat, mint akinek rejtegetnivalója van...

Mindezek a vélt ismertetőjegyek nem léteznek a drogfüggőknél. Leginkább a viselkedésükről lehet felismerni őket, ill. jobban mondva régebbi magatartásuk megváltozásáról: ha pl. pontos, megbízható, takarékos fiatalok hirtelen pontatlanokká és megbízhatatlanokká válnak, ráadásul sosincs egy vasuk se, akkor gyanakodhatunk drogfogyasztásra."

A kiegyensúlyozatlanság, érzelmi ingadozások és a szülőkről való leválás beletartozik a pubertás szakaszába, s teljesen normálisnak számít. De ha az iskolai teljesítmény egyre romlik, vagy szaporodnak a koncentrációs zavarok; ha mindig zárva a gyerek szobája, vagy teljesen kicserélődik a baráti köre - akkor fokozott figyelmet kell rá fordítani.

?Amennyiben kábítószert talál gyermeke szobájában, ne essen rögtön pánikba, hanem beszélje meg a dolgot a társával, majd keresse a beszélgetést a gyermekével" - ajánlja egy svájci egészségügyi információs honlap az interneten.

Miért keresi Józsi mindig a mámor hűvös érzését? Milyen hiányérzetén akar így tudat alatt segíteni, milyen problémát kíván kikerülni? Tudatában van a kábítószer veszélyeinek?

Józsi valószínűleg sosem szegezte még önmagának ezeket a kérdéseket, és minden bizonnyal kedve sincs velük foglalkozni. De csak akkor születhet meg benne a vágy, hogy feladja már megszeretett szokását, ha megérti cselekedete következményeit. Ezért kellene ezeket a pontokat nagy tapintattal, de nyíltan megvitatni, s kihámozni a valóságot. Mivel a szülő-gyerek viszony gyakorta megterhelt, segítséget jelenthet, ha bevonnak ebbe egy lelkigondozót vagy más valakit, aki élvezi a fiatal bizalmát. A kábítószerező ébredjen tudatára, hogy az, amit hangulata javítójának, lelke vigasztalójának, problémái megoldójának hisz, végső soron magányossággal, stresszel jár, kapcsolatai megszűnését hozza számára, tulajdonképpen becsapja.

Ezzel egyidejűleg új távlatot kell mutatnunk neki. Van egy út, amely a mi felületes, a teljesítményt és a fogyasztást egekbe emelő társadalmunkban is olyan életet garantál, amelyet érdemes élni. Józsinak nem kell unalmas, mindenfelé alkalmazkodó nyárspolgárnak lennie.

Aki megtérés és újonnanszületés által új életet kezd Jézus Krisztus vezetése alatt, az Ő segítségével abszolút drogmentesen is garantáltan izgalmas, kihívásokkal teli, ugyanakkor értelmes, beteljesedett életet élhet.

Érintett szülőknek azt ajánlja a tanácsadó honlap, hogy lehetőleg tartsanak távolságot a témától, mert fontosabb lelkileg stabilnak maradni, és hozzáértő segítségért folyamodni. Semmi esetre sem szabad a függőséget anyagilag vagy eszmeileg támogatni.

A kipróbálás okai és a megelőzés módja

Hogy meg tudjuk előzni a szenvedélybe­tegséget, ismerni kell az okait. Soroljunk :el most ezért néhány, a szakemberek által ebben az összefüggésben gyakran emlegetett okot. Amit pedig a drogok elleni harcban megtehetünk, azt tegyük is meg - a jövő nemzedékek kedvéért.

Kíváncsiság

Ha fiatalokat megkérdezünk, miért is kóstoltak bele legelőször a kábítószerbe, a leggyakoribb válasz a következő: ?Kíváncsiságból." Különösen is a tinédzserek ki akarják alakítani saját véleményüket, meg akarják tudni, hol a határ. Ezért gyorsan benne vannak abban, hogy társaikkal együtt valami újjal kísérletezzenek. Ha ez ráadásul még vitatott dolog is, az csak fokozza a csábítás erejét.

Iskolákban és szakképző helyeken újra meg újra indítanak felvilágosító kampányt a drogokról. Úgyhogy a legtöbb fiatal előtt ismeretes: a kábítószer ?káros". Ha azonban konkrétan megkérdezzük tőlük, miből áll ez a károsság, gyakran csak vállvonogatás a válasz. Egy találó kommentár szerint: ?Mindenki tájékozott, de senki sem tudja az igazat."

A szülők esetében sem jobb sokszor a helyzet. Miben mutatkozik a különféle drogok hatása? Milyen kockázatot hordoznak magukban? Hogyan lehet beszerezni, és miként fogyasztják őket? Jól teszik a szülők, ha idejében informálódnak mindezekről. Így csillapítani tudják a gyerekek tudásszomját, mielőtt még a kíváncsiság megszületne bennük. Ráadásul ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy később egy kialakuló vita esetén ne általánosítsunk, hanem konkrétan tudjunk érvelni. Hacsak nagy általánosságban teszünk kijelentéseket, arra sok tizenéves allergiás - nem teljesen ok nélkül!

Csoportnyomás

Fiatalok első kábítószerélményének ugyanilyen gyakori okaként szokták említeni a csoportnyomást. Nagyon ritka az, hogy egy idegen drogárus vesz rá valakit pl. a marihuána kipróbálására. Rendszerint barátok vagy kollégák kínálják a tinédzsernek az első füves cigit.

Amikor fiatalok a forradalmi átalakulások szakaszában vannak, kezdenek elhatárolódni szüleiktől, s próbálják kialakítani saját véleményüket és értékrendjüket, akkor számukra mindenekelőtt a kortársaik egy csoportjával való azonosulás a fontos.

A klikkben gyakran bizonyos normák uralkodnak, pl. hogy milyen cuccok számítanak menőnek, milyen zenei stílust kell szeretni, hogyan tölti az ember a szabadidejét, és ezek meghatározzák a fiatal drogokhoz való viszonyulását is. Aki bele akar tartozni a csoportba, annak alkalmazkodnia kell a ?házszabályokhoz".

Csakhogy ezek a közös dolgok, amelyek egyrészről a hozzátartozás és elfogadás kellemes érzetét váltják ki, másrészről nagy nyomássá tudnak válni. Ilyenkor aztán hihetetlenül nehéz szembehelyezkedni a többiek által képviselt véleménnyel, s így kívülállóvá válni. Minél önállótlanabb és bizonytalanabb egy serdülő, annál nehezebb ellenállnia a csoport diktálta kényszernek.

Az öntudatosság és magabiztosság azok közé a fontos tulajdonságok közé tartozik, amelyek meg tudnak őrizni egy fiatalt attól, hogy engedjen a csoportnyomásnak. Az egészséges önértékelésnek van valami köze ahhoz, hogy minden ember méltósága az istenképűségben gyökerezik. Ha egy gyerek tudja, hogy alapvetően elfogadják, és (értékességéről) visszaigazolást is kap, akkor nem borítja ki rögtön bármely bírálat, hanem meg tudja azt tárgyilagosan ítélni, s ennek megfelelően reagál rá. Ezáltal körében önálló taggá válik, aki már jobban képes arra, hogy ellenálljon egy esetleges negatív csoportnyomásnak.

A kapcsolatok és barátságok a gyerekek életének fontos területét képezik. Ismeri Ön fia vagy lánya osztálytársait és barátait? Szívügye az, hogy olyan egyesületekben és szervezetekben tartózkodjanak, amelyek egészséges értékeket képviselnek? Bátorítja őket, hogy alakítsanak ki szoros barátságokat a gyülekezetben vagy annak ifjúsági körében? Szülők már kisgyerekkorban tudnak ehhez ösztönzést adni, ha pl. aktívan támogatják keresztény közösségükön belül egymás kölcsönös meghívását. Továbbá gyülekezeteinknek lehetőséget kellene nyújtaniuk a tinédzsereknek arra, hogy kötetlen, vidám ifjúsági körben otthon érezzék magukat, különböző feladatokban buzgólkodhassanak, és bizonyos negatív hívásokkal szembeszállhassanak. Ha még nincs meg, feltétlenül tűzzük ki célul!

Amennyire csak lehetséges, működjünk közre abban, hogy a serdülőknek jó ismerőseik, egészséges baráti kapcsolataik legyenek. Megéri a fáradságot!

Menekülés

Az iskolában és szakmájuk elsajátításakor nagy teljesítménykényszernek vannak kitéve a fiatalok. Tetézheti ezt megterhelő családi helyzet vagy a jövőtől való félelem. Mindez olyan érzéseket kelt bennük, hogy nem bírnak lépést tartani, nem alkalmasak erre. Éppen ezért nagy csábítást jelentenek a drogok, amikor azzal kecsegtetnek, hogy egy időre kiszorítják látóterükből mindennapi életüknek ezeket a problémáit, elfelejthetik egy kicsit a gondokat, s csökken a terhük - hát még ha már kóstoltak is valamit a kábítószerek feszültségoldó hatásából!

A mindennapi élet problémáinak vállalását és a konfliktusmegoldást meg kell tanulni. Ez hozzátartozik a tinédzserkor olykor nehéz érési folyamatához.

Azok a fiatalok, akik a rendszeres füvezés által újra meg újra kitérnek ez elől a kihívás elől, elmulasztják a leckéket, melyek révén felelősségteljes, erős jellegű személyiséggé lehetnének. A többi között ezért sem szabadna megengedni, hogy fiatalkorúak szabadon hozzájuthassanak hasistermékekhez - ahogyan ez néhány országban már bevett gyakorlat). Hogy a mai társadalomban sok serdülő túlontúl megterhelőnek érzi saját helyzetét, azon nincs mit csodálkozni. Nem ismerjük-e mi magunk is épp eléggé az fenti érzéseket? De bármennyire is megértjük őket, fontos megértetnünk velük, hogy az elfojtott problémák nem oldódnak meg maguktól, hanem többnyire még súlyosbodnak is. Miként reagáljon az ember, ha igazságtalanul bánnak vele, ha úgy érzi, aránytalanul sokat követelnek tőle, vagy ha saját gyenge oldalai mindenütt útjában vannak? Hogy egy gyerek ne reagáljon rögtön visszahúzódással, ahhoz meg kell tanulnia kommunikálni. Ha tárgyilagosan meg tudja fogalmazni a saját látását, de van füle az ellenvéleményre is, a legjobb úton van a kölcsönösen kielégítő megoldás megtalálása felé.

A gyerekek már iskolás koruk előtt is elláthatnak kisebb feladatokat és megbízatásokat, melyek által önálló problémamegoldást, magabiztosságot és felelősségtudatot sajátítanak el.

Később a kamaszkorban a leválási folyamat ellenére sem szabad előfordulnia, hogy a fiatalok egyedül érezzék magukat a részben rendkívül megterhelő személyes problémáikkal.

Ki áldoz arra az idejéből, hogy Melindának még egyszer elmagyarázza a matekfeladatokat? Ki kíséri el Katit a rettegett orvosi vizsgálatra? És ki fogja elmondani Rolandnak, hogy van Isten, aki át akarja venni a vezetést az életében, s egyidejűleg segítséget, biztonságot és védettséget ígér? Nem csak a szülők dolga mindez. Számos kötelezettségünk ne tartson vissza attól, hogy időt szánjunk a serdülőkre, részt vegyünk az életükben, velük fennálló barátságunkat ápoljuk!

Ha egy tinédzser tapasztalja, hogy áll mellette valaki, van egy hűséges harcostársa, valódi segítséget kap, akkor érdektelen, értelmetlen, sőt felesleges számára a drogokhoz való menekülés.

Tiltakozás

Olykor azért nyúlnak a serdülők kábítószerhez, hogy tudatosan vagy tudat alatt elhatárolódjanak a felnőttek világától. Provokatív viselkedésükkel védekeznek az uralkodó életelvek ellen, melyek elkopottnak, túlhaladottnak tűnnek nekik.

Itt az a megoldás, ha igazán őszinték vagyunk. Fiatalok csalhatatlan ösztönnel tapintanak rá a képmutatásra és a kettős erkölcsre. Mit fedeznek fel, ha egy pillantást vetnek a pincénkbe, gyógyszeres szekrénykénkbe vagy a hamutartónkra? Miként reagálunk kudarc, túlterhelés vagy unalom esetén? Nem nyúlunk-e ilyenkor magunk is túl szívesen bizonyos szerekhez (tévézés, édességek, munka stb. ),amelyek nem állnák ki a becsületes kritikát?

Akkor vagyunk mi felnőttek hitelesek, ha a gyerekekkel szemben nem játsszuk a tévedhetetlent, hanem időnként magunkat is megkérdőjelezzük, és -ha szükséges- hajlandók vagyunk valamit változtatni az életstílusunkon. Hadd figyeljék és tapasztalják meg a gyerekek, miként vesszük fel Isten segítségével a harcot egy rossz szokással. Gyereknek és felnőttnek egyaránt szabad hibáznia. De közben tanulják meg elismerni és kijavítani a hibát, bocsánatot kérni és adni.

Ahol nem uralkodnak felületes, merev sémák, ott nem is kell kitörni ezekből. Valaki egy olvasói levélben így fogalmazta ezt meg:

?Mi felnőttek és a viselkedésünk fontos tényezőt jelentünk - ettől függ, hogy a fiatalok rátesznek-e még egy lapáttal a tiltakozásukra, vagy titokban hegyezni kezdik a fülüket, mert látják, hogy nekünk ők a fontosak, nem pedig saját énünk hizlalása."

Mámor

Ne csapjuk be magunkat: a drogok elsősorban azért érdekesek, mert mámorító hatásuk van. A mámorhoz Taschner szerint hozzá tartozik ?az egyébként meglévő határok átlépése, új, addig nem ismert távlatokban való tobzódás, s a lét hétköznapiságától történő álomszerű elfordulás átélése".

Az agy növényi és szintetikus anyagokkal való túlingerlése által azt akarják művileg elérni, amit Isten azoknak ígért, akik készek alárendelni magukat az Ő akaratának.

A ?szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás" a Galata 5,22 szerint az Istent az első helyre helyező élet következménye. Hát nem ez az, amire minden ember vágyik a szíve mélyén?

A kábítószerek nemcsak a testet rombolják, hanem a személyiséget is megváltoztatják, s gyengítik azt a képességünket, hogy szabadon döntsünk. Ezáltal éppen a szenvedélyből kivezető út torlaszolódik el, hisz tudatos döntés kellene, hogy ?ezentúl másként akarok élni". Ezért a kábítószerezésből való kiszállás többnyire nehéz, kemény küzdelem, amely gyakran félbe is szakad.

?Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek - mondja Jézus Krisztus a Máté 11,28-ban, és így folytatja: -Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek." Ezzel maga Isten kínál segítséget mindazoknak, akik alázatosan és bizalommal Hozzá fordulnak. Ő új életet ajándékoz, s gyógyítani, támogatni, vezetni tud.

Nem kell megkísérelnünk, hogy erőszakkal elvegyük egy drogostól azt, amit megszeretett. Az evangélium szabadító örömhírével viszont valami végtelenül jobbat tudunk felkínálni neki. Micsoda lehetőség!

 

Carole Huber